Hutibaba"A mosoly a legrövidebb út két ember között."
NŐI NEVEK
ABÉLIA- latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.
ABIGÉL- héber eredetű; jelentése: az apa öröme.
ADA- héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.
ADALBERTA- germán eredetű; jelentése: nemes fény.
ADÉL- német-francia eredetű; jelentése: nemes.
ADELAIDA- német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.
ADELINA- német-latin eredetű; jelentése: nemes.
ADELINDA- német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.
ADINA- az Ada német továbbképzése.
ADRIÁNA- latin eredetű; jelentése: hadriai.
ADRIENN- latin-francia eredetű; jelentése: hadriai.
AGÁTA- görög eredetű; jelentése: a jó.
AGNELLA- latin eredetű; jelentése: bárányka.
ÁGNES- görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.
AGNÉTA- az Ágnes kicsinyített formájából.
ÁGOSTA- az Auguszta régi magyar formája.
ÁGOTA- az Agáta régi magyar formája.
AIDA- Verdi Aida című operája nyomán.
AJÁNDÉK- magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.
AJNA- finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.
AJNÁCSKA- magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.
ALBERTA- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.
ALBERTINA- német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes.
ALDA- germán-olasz eredetű; jelentése: nemes.
ÁLDÁSKA- magyar eredetű; jelentése: áldás.
ALÉNA- a Magdaléna önállósult rövidítése.
ALETTA- német-olasz eredetű; jelentése: nemes.
ALEXA- az Alexandra név rövidítése
ALEXANDRA- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.
ALEXIA- görög-latin eredetű; jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő.
ALFONZA- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.
ALFONZINA- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.
ALFRÉDA- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.
ALICIA- francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ALIDA- német eredetű; jelentése: nemes.
ALINA- az Adelina összevont alakváltozata.
ALINDA- az Adelinda összevont alakváltozata.
ALINKA- az Alina önállósult becézője.
ALIZ- héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.
ALMA
1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem;
2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő;
3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.
ALOJZIA- német eredetű; jelentése: egész + bölcs.
ALVINA- germán eredetű; jelentése: nemes barát.
AMÁBEL- latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
AMADEA- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!
AMADIL- spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett.
AMÁLIA- germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.
AMANDA- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó
AMARANTA- görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.
AMARILLA- görög-latin eredetű; jelentése: fényes.
AMARILLISZ- görög eredetű; jelentése: fényes.
AMÁTA- latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett.
AMÁZIA- latin eredetű; jelentése: kedves.
AMBRÓZIA- görög eredetű; jelentése: halhatatlan
AMÉLIA- az Amália névből.
AMELITA- az Amélia kicsinyítőképzős származéka.
AMETISZT- görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.
AMINA- német-olasz eredetű; jelentése: védelem.
ANASZTÁZIA- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.
ANDREA- görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANETT- az Anna önállósult francia becézője.
ANETTA- az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.
ANGÉLA- görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.
ANGELIKA- latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.
ANGELINA- az Angéla kicsinyítő továbbképzése.
ANGYALKA- az Angéla, Angelika régi magyaros formája.
ANIKÓ- héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.
ANITA- az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.
ANNA- héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.
ANNABELLA
1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. - az Amábel skót módosulata.
ANNAMÁRIA- az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.
ANTIGONÉ- görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.
ANTONELLA- latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTÓNIA- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTONIETTA- az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.
ANZELMA- latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
APOLLÓNIA- görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.
ARABELLA
1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő;
2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
ARANKA- magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.
ARANY- magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.
ARIADNÉ- görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.
ARIANNA- az Ariadné olasz formája.
ARIELLA- héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.
ARIKA- a török eredetű Réka alakváltozata.
ARMANDA- latin-germán-francia eredetű; jelentése: hadba menő.
ARMANDINA- az Armanda -ina képzős származéka.
ARNOLDA- latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
ARTEMISZ- görög eredetű; jelentése: friss, egészséges.
ÁRVÁCSKA- magyar eredetű; jelentése: a virág neve.
ASZPÁZIA- görög eredetű; jelentése: kedvelt.
ASZTRID- ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.
ATALA- az Atália név alakváltozata.
ATALANTA- görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.
ATÁLIA- héber eredetű; jelentése: Isten fenséges.
ATANÁZIA- görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.
AUGUSZTA- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
AURA- latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.
AURÉLIA- latin eredetű; jelentése: aranyos.
AURÓRA- görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.
AVARKA- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
AZÁLEA- latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.
BABETT- héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.
BARBARA- görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.
BÁRSONYKA
BEA- a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.
BEÁTA- latin eredetű; jelentése: boldog.
BEATRIX- latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó
BEGÓNIA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
BÉKE- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BELINDA- germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).
BELLA- olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.
BENÁTA- a Benedikta név becézőjéből.
BENEDETTA- a Benedikta olasz eredetű változata.
BENEDIKTA- latin eredetű; jelentése: áldott.
BENIGNA- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
BENJAMINA- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
BERENIKÉ- görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.
BERILL- óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.
BERNADETT- germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
BERNARDA- germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
BERTA- német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.
BERTOLDA- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
BETTA- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.
BETTINA- a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.
BIANKA- a Blanka név olasz formájából.
BIBIÁNA- a Viviána név alakváltozata.
BÍBORKA- magyar eredetű; jelentése: bíbor
BLANDINA- latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.
BLANKA- középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.
BOGÁRKA- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BOGÁTA- szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag
BOGLÁRKA- magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.
BOLDA- magyar eredetű; jelentése: boldog.
BONAVENTÚRA- latin eredetű; jelentése: jó jövendő.
BORBÁLA- a Barbara magyaros módosulata.
BORISKA- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.
BORÓKA- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.
BORSIKA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
BRIGITTA- óír eredetű; jelentése: erős, erényes.
CECÍLIA- latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.
CELERINA- latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.
CELESZTA- a Celesztina név alakváltozata.
CELESZTINA- latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.
CÉLIA- a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.
CELINA- a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.
CEZARINA- latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.
CICELLE- a Cecília régi magyaros alakváltozata.
CIKLÁMEN- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
CINNIA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).
CINTIA- görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.
CIPRIÁNA- latin eredetű; jelentése: ciprusi.
CSENDIKE- magyar eredetű; jelentése: csendes
CSENGE- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSEPERKE- magyar eredetű; jelentése: csiperke.
CSILLA- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.
CSILLAG- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
CSINSZKA- Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);
DÁLIA- Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.
DALIDA- Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.
DALMA- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.
DANIELLA- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.
DARINKA- szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.
DEA- latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.
DEBÓRA- héber eredetű; jelentése: méh.
DÉLIA- görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.
DÉLIBÁB- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
DELILA- héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.
DELINKE- magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.
DEMETRIA- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
DEZDEMÓNA- Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).
DÉZI- angol eredetű; jelentése: százszorszép.
DEZIDERÁTA- görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).
DIÁNA- római eredetű; jelentése: ragyogó.
DINA- héber eredetű; jelentése: ítélet.
DITTA- az Edit és Judit önállósult becézője.
DOLLI- angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.
DOMINIKA- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.
DOMITILLA- latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.
DONÁTA- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
DONATELLA- latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
DÓRA- a Dorottya önállósult becézője.
DORINA- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.
DORISZ
1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.
2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa.
DOROTTYA- görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
DÖNÍZ- görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.
DULCINEA- Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.
ÉDA- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.
EDDA- az Éda név alakváltozata.
EDINA
1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való;
2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda;
3. - az Éda név továbbképzése;
4. - az Edna név módosulata.
EDIT- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.
EDNA- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÉDUA- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.
EDVARDA- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
EDVINA- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.
EGBERTA- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
ELEKTRA- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.
ELEONÓRA- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.
ÉLETKE- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ELIÁNA- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELINA- a Heléna spanyol-olasz formájából.
ELIZ- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELIZA- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.
ELLINA- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.
ELMA- az Alma név alakváltozata.
ELMIRA- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.
ELVIRA
1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. - az Elmira alakváltozata.
ELZA- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.
EMANUÉLA- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.
EMERENCIA- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.
EMERITA- latin eredetű; jelentése: érdemes.
EMESE- magyar eredetű; jelentése: anyácska.
EMÍLIA- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
EMILIÁNA- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.
EMMA- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.
EMŐKE- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.
ENCIÁNA- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.
ENID- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.
ENIKŐ- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.
ENNA- fríz eredetű; jelentése: kard.
EPERKE- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ERIKA- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
ERINA- az Irén szláv alakváltozata.
ERMELINDA- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.
ERNA- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.
ERNELLA- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.
ERNESZTA- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERNESZTINA- német eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERVINA- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.
ERZSÉBET- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.
ESTILLA- Vörösmarty Mihály névalkotása.
ESZMERALDA- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.
ESZTELLA- a Stella spanyol változata.
ESZTER
1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;
2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány
ETA- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.
ETEL
1. - az Etelka önállósult becézője;
2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.
ETELKA- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.
EUDOXIA- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.
EUFÉMIA- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.
EUFROZINA- görög-latin eredetű; jelentése: vidám.
EUGÉNIA- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
EULÁLIA- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.
ÉVA- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.
EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.
EVELINA- az Éva továbbképzett származéka.
EVETKE- magyar eredetű; jelentése: mókus.
FABIÁNA- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.
FANNI
1. - a Franciska (Frances) becézője;
2. - a Stefánia (Stephanie) becézője.
FATIMA
1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;
2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve.
FATIME- a Fatima alakváltozata.
FAUSZTINA- latin eredetű; jelentése: szerencsés.
FEDÓRA- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
FÉDRA- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
FEHÉRKE- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
FELÍCIA- latin eredetű; jelentése: boldog
FELICIÁNA- latin eredetű; jelentése: boldog.
FERNANDA- germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.
FIAMETTA- olasz eredetű; jelentése: lángocska.
FIDÉLIA- latin eredetű; jelentése: hűséges.
FILIPPA- görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.
FILOMÉLA- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.
FILOMÉNA- a Filoméla olasz változata.
FILOTEA- görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.
FIORELLA- olasz eredetű; jelentése: virágocska.
FLÁVIA- latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.
FLÓRA- latin eredetű; jelentése: virág.
FLORENCIA- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.
FLORENTINA- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.
FLORINA- latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.
FORTUNA- olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.
FRANCISKA- latin eredetű; jelentése: francia.
FRIDA- német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.
FRIDERIKA- német eredetű; jelentése: béke + hatalom.
FRUZSINA- görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.
FULVIA- latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.
FÜRTIKE- magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.
FÜZIKE- magyar eredetű; jelentése: növénynév.
GABRIELLA- héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GAJÁNA- orosz eredetű; jelentése: föld.
GALAMB- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
GALATEA- görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.
GALINA- görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.
GARDÉNIA- latin eredetű; jelentése: a növény maga.
GEMELLA- latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.
GEMMA- latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem.
GÉNIA- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.
ENOVÉVAG- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
GEORGINA- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike.
GERDA
1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző;
2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.
GERLE- magyar eredetű; jelentése: galamb.
GERTRÚD- germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője.
GILBERTA
- német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.
GILDA- görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;
GINA
1. - a Georgina becéző rövidülése;
2. - a Regina becéző rövidülése.
GITTA- óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.
GIZELLA
1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.
GLÓRIA- latin eredetű; jelentése: dicsőség.
GRÁCIA- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.
GRÉTA- a Margaréta, Margit önállósult becézője.
GRIZELDA- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
GRIZELDISZ- a Grizelda alakváltozata.
GUNDA- a Kunigunda német rövidüléséből.
GYOPÁRKA- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
GYÖNGYI- a Gyöngyvér becézett formája.
GYÖNGYVÉR- Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.
GYÖNGYVIRÁG- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
GYÖRGYI- a Georgina női név magyarosítása.
HÁGÁR- héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.
HAJNA- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.
HAJNALKA- a Hajna kicsinyítőképzős formája.
HANGA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
HANNA
1. - a Johanna rövidült formája;
2. - az Anna eredeti formájának felújítása.
HARMATKA- magyar eredetű; jelentése: harmat.
HAVASKA- magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág.
HEDDA- a Hedvig germán rövidítése.
HEDVIG- német eredetű; jelentése: harc.
HÉLA- a Heléna név rövidüléséből.
HELÉN- a Heléna angol és francia formájából.
HELÉNA- görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)
HELGA- germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.
HELKA- magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.
HELLA- a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.
HENRIETT- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HENRIETTA- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HÉRA- görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.
HERMINA- német eredetű; jelentése: hadi nő.
HERTA
1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából.
2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor.
HILÁRIA- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.
HILDA- német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.
HÓFEHÉRKE- magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.
HOLDA- német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.
HONÓRIA- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
HORÁCIA- latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
HORTENZIA- latin eredetű; jelentése: kerti virág.
HÓVIRÁG- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
HUBERTA- német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.
IBOLYA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
IDA- germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.
IDUNA- germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből.
IFIGÉNIA- görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből.
IGNÁCIA- latin eredetű; jelentése: tűz.
ILA- az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.
ILDIKÓ- germán eredetű; jelentése: harcos.
ILKA- az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.
ILMA- Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.
ILONA- a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.
IMELDA- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
IMOLA- ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.
INDIRA- indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.
INEZ- az Ágnes spanyol formája.
INGE- germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.
INGRID- germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.
IRÉN- görög eredetű; jelentése: béke.
IRINA- az Irén szláv alakváltozata.
IRINGÓ- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
ÍRISZ- görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.
IRMA- az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.
ITALA- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.
IVÁNA- az Iván férfinév nőiesítése.
IVETT- francia eredetű; jelentése: júdeai.
IVETTA- az Ivett latinos formája.
IVONN- az Ivó férfinév francia női párja.
IZA- az Izabella, Izolda önállósult német becézője.
IZABELLA- az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.
IZIDÓRA- görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.
IZMÉNE- görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.
IZOLDA- kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.
JÁCINTA- görög eredetű; jelentése: a virág maga.
JAKOBINA- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).
JANINA- a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése.
JANKA- a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).
JARMILA- cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.
JÁZMIN- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
JELLA- a Gabriella önállósult német becézője.
JERNE- az Irén régebbi magyar változata.
JETTA- a Henriett önállósult német becézője.
JOHANNA- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JOLÁN- Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).
JOZEFA- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JOZEFINA- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JÓZSA- a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.
JUDIT- héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.
JÚLIA- latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.
JULIANNA- latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.
JULIETTA- a Júlia önállósult francia becézője.
JUSZTINA- latin eredetű; jelentése: igazságos.
JUTTA- a Judit német és dán alakváltozata.
KALLIOPÉ- görög eredetű; jelentése: szép szavú.
KALLISZTA- görög eredetű; jelentése: a legszebb.
KÁMEA- olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.
KAMÉLIA- olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
KAMILLA- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.
KANDIDA- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
KARINA
1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő.
2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése.
3. - a Katalin dán formájából.
KARMÉLA- a Kármen olasz változatából.
KARMELINA- a Karméla továbbképzése.
KÁRMEN- héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.
KAROLA- latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.
KAROLINA- a Karola továbbképzése.
KATA- a Katalin magyar rövidüléséből önállósult.
KATALIN- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.
KATINKA- a Katalin magyar becézőjéből önállósult.
KATÓ- a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája.
KERUBINA- héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.
KILIÁNA- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.
KINCSŐ- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.
KINGA- a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.
KÍRA- görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.
KISANNA- az Anna erdélyi becézőjéből önállósult
KITTI- a Katalin angol becézőjéből önállósult.
KLÁRA- latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.
KLARISSZA- a Klára latinos továbbképzése.
KLAUDETTA- a Klaudia olasz becézőjéből önállósult.
KLAUDIA- latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.
KLEMENTINA- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.
KLEOPÁTRA- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége.
KLIÓ- görög eredetű; jelentése: hírnök.
KLOTILD- germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.
KOLETTA- a Nikoletta rövidüléséből önállósult.
KOLOMBINA- latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb.
KONKORDIA- latin eredetű; jelentése: egyetértés.
KONSTANCIA- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
KONSTANTINA- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
KORDÉLIA- latin-angol eredetű; jelentése: szívecském.
KORINNA- latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.
KORNÉLIA- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
KOZIMA- görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes.
KRISZTA- a Krisztina önállósult becézőjéből.
KRISZTINA- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KRIZANTA- görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.
KUNIGUNDA- német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.
LADISZLA- szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.
LAMBERTA- német eredetű; jelentése: országszerte híres.
LARINA- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
LAURA- latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.
LAVÍNIA- latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.
LEA- héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop.
LÉDA- görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.
LEJLA- perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú.
LELLE- finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.
LÉNA- a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.
LENKE- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.
LEONA- görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán.
LEONARDA- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEONÓRA- az Elenonóra önállósult becézője.
LEONTINA- latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.
LEOPOLDINA- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LETÍCIA- latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.
LEVENDULA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
LIA
1. - a Lea alakváltozata;
2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője.
LIÁNA- a Julianna önállósult becézője.
LÍCIA- a Felícia önállósult becézője.
LÍDIA- görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.
LILI- a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.
LILIÁNA- angol eredetű; jelentése: liliom.
LILLA- a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.
LINA- a Karolina becézőjéből önállósult.
LINDA- német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.
LÍVIA- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
LIZA- az Elisabeth becézőjéből önállósult.
LIZANDRA- spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből.
LOLA- spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.
LOLITA- a Lola spanyol becézőjéből.
LORETTA- a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.
LUCA- a Lúcia régi magyar formája.
LÚCIA- latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.
LUDMILLA- szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.
LUDOVIKA- germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.
LUJZA- a francia Louise magyarosított formája.
LUKRÉCIA- latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó.
MABELLA- latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
MADLÉNA- a Magdolna latinosított formája.
MAGDA- a Magdaléna önállósult becézője.
MAGDALÉNA- arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.
MAGDOLNA- a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.
MAHÁLIA- héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.
MAJA
1. - a római Maja istennő nevéből;
2. - a Mária és Marianna német becézőjéből.
MALVIN- germán eredetű; jelentése: a jog barátja.
MÁLYVA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
MANDA- a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.
MANFRÉDA- német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.
MANNA
1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult;
2. - a Hermanna fríz becézője.
MANON- a Mária francia becézőjéből önállósult.
MANUÉLA- az Emanuéla rövidülése.
MARA- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.
MARCELLA- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.
MARCELLINA- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.
MARGARÉTA- görög eredetű; jelentése: gyöngy.
MARGIT- a Margaréta régi magyaros formája.
MARGITA- a Margit régebbi magyar változata.
MARGÓ- a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.
MÁRIA- héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MARIANN- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.
MARIANNA- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.
MARICA- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.
MARIETTA- a Mária olasz továbbképzése.
MARINA
1. - a Mária továbbképzése;
2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.
MARINELLA- a Marina olasz továbbképzése.
MARINETTA- a Marina olasz továbbképzése.
MARION- a Mária francia alakváltozata.
MARIÓRA- a Mária román kicsinyítőképzős formája.
MARITA- a Mária olasz becéző alakja.
MARLÉNE
1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből;
2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.
MÁRTA- héber eredetű; jelentése: úrnő.
MARTINA- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MASA- a Mária orosz becézőjéből.
MATILD- német eredetű; jelentése: hatalom + harc.
MÁTKA- magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).
MAURA- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
MAURÍCIA- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
MAXIMILLA- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
MEDÁRDA- latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.
MÉDEA- görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.
MELÁNIA- görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.
MELINA- germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.
MELINDA- DUssieux francia író névalkotása.
MELIÓRA- latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.
MELITTA- görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.
MERCÉDESZ- spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.
METELLA-a Metta olasz továbbképzése.
METTA- a Matild holland formája.
MIA- a Mária több nyelvű rövidülése.
MIETTA- a Mária olasz becézőjéből önállósult.
MIHAÉLA- héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKOLT- Kézai Simon névalkotása.
MILDA
1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú;
2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője.
MILÉNA- a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.
MILETTA- a Miléna önállósult becézője.
MILICA- a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.
MILLA- a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.
MIMÓZA- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
MINNA- a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.
MÍRA
1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos;
2. - a Mirabella becézőjének önállósulása.
MIRABELLA- latin eredetű; jelentése: csodálatos
MIRANDA- latin eredetű; jelentése: csodálatos.
MIRANDELLA- a Miranda olasz továbbképzése.
MIRANDOLA- a Miranda olasz továbbképzése.
MIRANDOLÍNA- a Mirandola olasz továbbképzése.
MIRELLA- a Míra olasz becéző továbbképzése.
MIRJAM- a Mária eredeti héber formája.
MIRTILL- görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.
MODESZTA- latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.
MÓNIKA
1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő;
2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító;
3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.
MORELLA- latin eredetű; jelentése: eper, szeder.
MURIEL- kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.
NADIN- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.
NADINKA- a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.
NÁDJA- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.
NANDA- a Fernanda önállósult rövidülése.
NANETT- az Anna önállósult francia becézője.
NAÓMI- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.
NAPSUGÁR- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
NÁRCISZ- görög eredetű; jelentése: a virág maga.
NATÁLIA- latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja.
NATASA- a Natália orosz becézőjéből önállósult.
NAUZIKA- görög eredetű; jelentése: híres hajós.
NEDDA- olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan.
NEFELEJCS- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
NELLI- az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.
NERINA- görög eredetű; jelentése: nedves, vizes.
NESZTA- az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.
NETTA- a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.
NIKÉ- görög eredetű; jelentése: győzelem.
NIKODÉMIA- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
NIKOLA- görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép.
NIKOLETTA- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.
NIKOLETT- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.
NILLA- a -nilla végű női nevek olasz becézője.
NINA- több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.
NINETTA- a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése.
NOÉMI- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.
NÓRA- az Eleonóra és a Honóra rövidülése.
NORBERTA- német eredetű; jelentése: északi fény.
NORINA- a Nóra olasz becéző továbbképzése.
NORMA- latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.
NYESTE- magyar eredetű; jelentése: nyest.
ODETT- a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.
ODÍLIA- német-latin eredetű; jelentése: gazdag.
OFÉLIA- görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség.
OKTÁVIA- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLGA- a Helga orosz formájából.
OLIMPIA- görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.
OLINDA- német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.
OLÍVIA- latin eredetű; jelentése: olajfa.
ORÁLIA- latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.
ORCHIDEA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
ORGONA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
ORIÁNA- latin eredetű; jelentése: Uria városából való.
ORSIKA- az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka.
ORSOLYA
1. - latin eredetű; jelentése: kis medve;
2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.
OSZVALDA- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.
OTÍLIA- német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.
OXÁNA- a Xénia orosz formájából.
ÖRSI- magyar eredetű; jelentése: hős.
ŐSZIKE- magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.
ŐZIKE- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
PÁLMA- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
PALÓMA- spanyol eredetű; jelentése: galamb.
PAMÉLA- görög eredetű; jelentése: mézzel tele.
PAMÍNA- Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.
PANNA- az Anna becézőjéből önállósult.
PASZTORELLA- újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.
PATRÍCIA- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.
PAULA- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.
PAULINA- a Paula továbbképzése.
PELÁGIA- görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
PÉNELOPÉ- görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.
PEÓNIA- latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa.
PERPÉTUA- latin eredetű; jelentése: állhatatos.
PETRA
1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
2. - a Petronella önállósult becézője.
PETRONELLA- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.
PETRÓNIA- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.
PETÚNIA- indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.
PINTYŐKE- magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.
PIROSKA- latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.
POLETT- a Paula francia becéző továbbképzése.
PÓLIKA- a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője.
POLIXÉNIA- görög eredetű; jelentése: vendégszerető.
POLLI- az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője.
PRISZCILLA- latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.
RAFAELLA- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.
RÁHEL- héber eredetű; jelentése: bárány.
RAJMUNDA- germán eredetű; jelentése: okos védő.
RAMÓNA- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.
REBEKA- héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.
REGINA
1. - latin eredetű; jelentése: királynő;
2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.
RÉKA- török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
RELINDA- német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.
RELLA- az Aurélia önállósul magyar becézője.
REMÉNYKE- orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
RENÁTA- latin eredetű; jelentése: újjászületett.
RÉTA- a Margaréta utótagjának önállósulása.
REZEDA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
RIA- a Mária önállósult becézője.
RIKARDA- német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem.
RITA- a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.
RIZA- a Terézia magyar becézőjéből.
ROBERTA- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
ROBERTINA- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
RODELINDA- német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs.
ROMÁNA- latin eredetű; jelentése: római.
ROXÁNA- perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen).
RÓZA- latin eredetű; jelentése: rózsa.
ROZÁLIA- a Róza olaszos továbbképzése.
ROZALINDA- német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.
ROZAMUNDA- német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom.
ROZANNA- a Rosa és az Anna olasz összevonása.
ROZINA- a Róza -ina képzős származéka.
ROZITA- a Rosa spanyol becézőjéből önállósult.
ROZMARIN- magyar eredetű; jelentése: rozmaring.
ROZVITA- német eredetű; jelentése: erejéről híres.
RÓZSA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
RUBINA- latin eredetű; jelentése: a drágakő maga.
RUDOLFINA- német eredetű; jelentése: dicső farkas.
RUFINA- latin eredetű; jelentése: vörös.
RUSZALKA- a Rozália szláv becézőjéből önállósult.
RUSZLÁNA- török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán.
SÁBA- héber eredetű; jelentése: megtérített.
SAMUELLA- héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.
SÁRA- héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.
SAROLT- török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.
SAROLTA
1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét;
2. - a Charlotte név magyarosítása.
SEHEREZÁDÉ- az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.
SEJLA- a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.
SKOLASZTIKA- latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.
STEFÁNIA- latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.
STELLA- latin eredetű; jelentése: csillag.
SUDÁRKA- magyar eredetű; jelentése: sudár.
SUGÁRKA- magyar eredetű; jelentése: sugár.
SZABINA- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.
SZALÓME- héber eredetű; jelentése: Sion békéje.
SZALVIA- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
SZAMANTA- héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.
SZANDRA- az Alexandra olasz becézőjéből.
SZAVÉTA- az Erzsébet román becézőjéből.
SZEDERKE- magyar eredetű; jelentése: szeder.
SZELLŐKE- magyar eredetű; jelentése: szellő.
SZEMIRÁMISZ- arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.
SZEMŐKE- magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.
SZENDIKE- magyar eredetű; jelentése: szende.
SZENDILE- magyar eredetű; jelentése: szende.
SZÉNIA- a Xénia alakváltozata.
SZERAFINA- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.
SZERÉNA- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
SZIBILLA- Apollón isten papnőinek nevéből.
SZIDÓNIA- föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő
SZILÁRDA- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
SZILVÁNA- latin eredetű; jelentése: erdő.
SZILVIA- latin eredetű; jelentése: erdő.
SZIMÓNA- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.
SZIMONETTA- a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.
SZIRÉN- görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.
SZIRONKA- magyar eredetű; jelentése: szirom.
SZÓFIA- görög eredetű; jelentése: ügyesség.
SZOFRÓNIA- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
SZONJA- a Zsófia orosz becézőjének németes formája.
SZONÓRA- latin eredetű; jelentése: csengő hangú.
SZORINA- francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.
SZÖRÉNKE- a Szörény férfinév női párja.
SZTELLA- latin eredetű; jelentése: csillag.
SZULAMIT- héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.
SZULTÁNA- török eredetű; jelentése: fejedelem.
SZVETLÁNA- orosz eredetű; jelentése: virág.
TÁBITA- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.
TÁLIA- görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.
TAMARA- héber eredetű; jelentése: datolyapálma.
TANÁZIA- az Atanázia önállósult becézője.
TÁNYA- orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.
TARZÍCIA- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.
TATJÁNA- latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.
TAVASZKA- magyar eredetű; jelentése: tavasz.
TEA- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.
TEKLA- görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.
TELMA- angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.
TÉMISZ- görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.
TÉNIA- az Antónia rövidült változata.
TEODOLINDA- német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.
TEODÓRA- görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
TEODÓZIA- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
TEOFÁNIA- görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.
TEOFILA- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.
TEÓNIA- görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.
TERCIA- latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.
TERÉZ- görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.
TERÉZIA- a Teréz latinos továbbképzése.
TESSZA- az angol Theresa önállósult becézője.
TÉTISZ- görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.
TICIÁNA- latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.
TILDA- a Matild és a Klotild német becézője.
TILLA- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.
TÍMEA- görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.
TIMÓTEA- görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.
TINA- a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.
TÍRIA- görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.
TITÁNIA- görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.
TITANILLA- a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.
TÓBIA- héber eredetű; jelentése: Jahve jó.
TOSZKA- olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.
TULIPÁN- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.
TÜNDE- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.
ULJÁNA- a Julianna orosz formájából.
ULLA- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.
ULRIKA- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.
URÁNIA- görög eredetű; jelentése: égi.
URBÁNA- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.
URZULINA- az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.
ÜDVÖSKE- magyar eredetű; jelentése: üdvös.
VALENTINA- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
VALÉRIA- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
VANDA
1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő;
2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője
VANESSZA- Jonathan Swift névalkotása.
VASZÍLIA- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.
VELMIRA- szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.
VENDELINA- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.
VERA
1. - a Veronika becézőjéből önállósult;
2. - a német Verena önállósult becézője;
3. - szláv eredetű; jelentése: hit;
4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.
VERBÉNA- latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.
VERÉNA
1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk;
2. - a Veronika német becézőjéből.
VERITA- a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.
VERON- a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése
VERONIKA
1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó;
2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.
VÉTA- héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.
VETÚRIA- latin eredetű; jelentése: idős, koros.
VIKTÓRIA- latin eredetű; jelentése: győzelem.
VIKTORINA- a Viktor férfinév latin továbbképzése.
VILHELMINA- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
VILJA- finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.
VILMA- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
VINCENCIA- latin eredetű; jelentése: győztes.
VIOLA- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
VIOLETTA- a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.
VIRÁG- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
VIRGÍLIA- latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.
VIRGÍNIA- latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.
VÍTA- latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.
VITÁLIA- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.
VITOLDA- német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.
VIVIÁNA- latin eredetű; jelentése: eleven, élő.
VIVIEN- a Viviána angol változata.
VULFIA- német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.
XAVÉRIA- latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.
XÉNIA- görög eredetű; jelentése: vendég.
ZAKÁRIA- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.
ZAMFIRA- román eredetű; jelentése: zafír.
ZDENKA- a Szidónia szláv megfelelőjéből.
ZELLA- német eredetű; jelentése: a terem védőnője.
ZELMA- héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.
ZELMIRA- női név Rossini és Gluck operáiból.
ZIA- a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.
ZÍLIA- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.
ZINA- latin eredetű; jelentése: rózsa.
ZINAJDA- görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.
ZITA
1. - a Felicitás német rövidüléséből;
2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.
ZOÉ- görög eredetű; jelentése: élet.
ZÓJA- szláv eredetű; jelentése: élet.
ZOLNA- Vörösmarty Mihály névalkotása.
ZOLTÁNA- török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.
ZOMILLA- tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZÓRA- szláv eredetű; jelentése: hajnal.
ZÖLDIKE- magyar eredetű; jelentése: a növény neve.
ZULEJKA- arab eredetű; jelentése: hercegnő.
ZSAKLIN- francia eredetű; jelentése: csaló.
ZSANETT- a Johanna francia alakváltozata.
ZSANNA- a Johanna orosz alakváltozata.
ZSENI- francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
ZSERALDINA- francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.
ZSÓFIA- görög eredetű; jelentése: bölcsesség.
ZSÓKA- az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.
ZSUZSA- a Zsuzsanna magyar rövidülése.
ZSUZSANNA- héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.
----------------------------------------------------------------------------------
FÉRFINEVEK
ABA- török-magyar eredetű; jelentése: apa.
ABÁD- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.
ABBÁS- latin eredetű; jelentése: apa, apát.
ABBOT- héber eredetű; jelentése: apa.
ABDIÁS- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.
ÁBEL- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.
ABELÁRD- francia eredetű; jelentése: méhész.
ABOD- az Aba képzős származéka.
ABONY- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.
ABOS- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.
ÁBRAHÁM- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.
ÁBRIS- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.
ABSA- héber eredetű; jelentése: apa.
ABSOLON- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.
ACHILLES- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.
ACSÁD- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ADALBERT- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.
ÁDÁM- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.
ADELMÁR- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.
ADEODÁT- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.
ADOLÁR- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.
ADOLF- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.
ADONISZ- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.
ADONY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ADORJÁN- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.
ADRIÁN- az Adorján eredetibb változata.
AGÁD- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
AGAPION- görög eredetű; jelentése: szeretett.
AGATON- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.
AGENOR- görög eredetű; jelentése: bátor.
AGGEUS- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.
AGMÁND- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÁGOST- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁGOSTON- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁHIM- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
AHMED- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.
AJÁD- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
AJTONY- török-magyar eredetű; jelentése: arany.
AKÁCS- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.
ÁKOS- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.
ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.
ALADIN- germán eredetű; jelentése: kis öreg.
ALAJOS- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.
ALÁN- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).
ALÁRD- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.
ALBERT- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.
ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.
ALDÁN- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.
ALDÓ- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.
ÁLDOR- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.
ALEX- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.
ALFONZ- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.
ALFRÉD- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.
ALGERNON- angol költői névadás.
ALI- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ALMÁR- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.
ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.
ALPÁR- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.
ALVIÁN- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ALVIN- germán eredetű; jelentése: nemes barát.
AMADÉ- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!
AMAND- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
AMBOS- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.
AMBRUS- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
ÁMON- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.
ÁMOS- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.
ANASZTÁZ- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.
ANATOL- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.
ANDOR- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANDOS- az András régi becéző formájából önállósult.
ANDRÁS- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANDRÉ- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANGELUS- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.
ANGUSZ- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.
ANTAL- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTIGON- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.
ANTOS- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.
ANZELM- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
ÁNYOS- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
APOLLINÁR- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.
APOR- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
APOSTOL- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.
APRÓD- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.
ARCHIBALD- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.
ARÉTÁSZ- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.
ARIÁN- latin eredetű; jelentése: hadriai.
ARIEL- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.
ARION- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.
ARISZTID- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.
ARKÁD- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.
ÁRKOS- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ARLEN- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.
ARMAND- Herman francia megfelelője.
ÁRMIN- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.
ARNOLD- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
ARNÓT- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
ÁRON- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.
ÁRPÁD- magyar eredetű; jelentése: árpa.
ARSZLÁN- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.
ARTEMON- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.
ARTÚR- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ARVID- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.
ARZÉN- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.
ASZTER- görög eredetű; jelentése: csillag.
ATÁD- török-magyar eredetű; jelentése: apa.
ATANÁZ- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
ATILLA- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.
ATLASZ- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima
ATOS- magyar eredetű; jelentése: apa.
ATTILA- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.
AURÉL- latin eredetű; jelentése: aranyos.
AURÉLIÁN- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.
AVENÁR- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.
AXEL- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.
AZÁR- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.
BÁCS- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
BAGAMÉR- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.
BAJÁN- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
BAJNOK- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BALABÁN- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.
BALAMBÉR- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BALÁR- magyar eredetű; jelentése: bolgár.
BALÁZS- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.
BALDÓ- német eredetű; jelentése: merész.
BALDVIN- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.
BÁLINT- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
BALTAZÁR- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
BÁN- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
BANDÓ- az András önállósult becézője.
BÁNK- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.
BÁNOS- a Bán kicsinyítőképzős származéka.
BARABÁS- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.
BARDÓ- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.
BARNA- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.
BARNABÁS- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.
BARÓT- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.
BARS- magyar eredetű; jelentése: bors.
BARTAL- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BARTOLÓMEÓ- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.
BARTOS- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.
BATÓ- magyar eredetű; jelentése: buzogány.
BÁTONY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BÁTOR- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BAZIL- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.
BAZSÓ- a Bazil régi magyar formájából.
BECSE- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
BEDŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BEKÉNY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BEKŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.
BELIÁN- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BELIZÁR- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.
BENCE- latin eredetű; jelentése: győztes.
BENDE- a Benedek becéző rövidüléséből.
BENDEGÚZ- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.
BENE- a Benedek régi magyar becézőjéből.
BENEDEK- latin eredetű; jelentése: áldott.
BÉNI- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.
BENIGNUSZ- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
BENJÁMIN- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
BENKE- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BENKŐ- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BENŐ- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BERCEL- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.
BERENGÁR- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.
BERÉNY- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.
BERGER- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.
BERISZLÓ- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.
BERNÁT- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
BERTALAN- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BERTOLD- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
BERTRAM- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.
BESE- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
BOÁZ- héber eredetű; jelentése: erős.
BOCSÁRD- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.
BOD- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
BÓDOG- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.
BODOMÉR- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BODONY- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
BODOR- magyar eredetű; jelentése: göndör.
BOGÁT- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
BOGDÁN- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
BOLDIZSÁR- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
BONIFÁC- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.
BÓNIS- a Bonifác régi magyar becézőjéből.
BORBÁS- a Barabás alakváltozata.
BORISZ- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.
BORS- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BOTÁR- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BOTOND- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.
BOTTYÁN- Bothianus hitvalló nevéből.
BOZSIDÁR- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
BÖKÉNY- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.
BRÚNÓ- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.
BRÚTUSZ- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.
BUDA- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
BULCSÚ- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.
BUZÁD- magyar eredetű; jelentése: búza.
CECIL- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.
CECILIÁN- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.
CELESZTIN- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.
CÉZÁR- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.
CICERÓ- latin eredetű; jelentése: borsó.
CIPRIÁN- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.
CIRILL- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.
CIRJÉK- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.
CÍRUS- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.
CSABA- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.
CSÁK- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.
CSANÁD- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSÁT- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSATÁD- magyar eredetű; jelentése: csata.
CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.
CSATÓ- magyar eredetű; jelentése: csat.
CSEGŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSEKE- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.
CSENGER- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSÉPÁN- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.
CSEPEL- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.
CSOBÁD- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.
CSOBÁN- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.
CSOMBOR- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
CSONGOR- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.
CSÖRSZ- szláv eredetű; jelentése: ördög.
DAGOBERT- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.
DAGOMÉR- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.
DALIBOR- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).
DALTON- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.
DAMÁZ- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.
DAMJÁN- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.
DAMOS- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.
DÁNIEL- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.
DANILÓ- a Dániel szláv megfelelője.
DÁNOS- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
DANTE- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.
DÁRIUS- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.
DÁVID- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.
DELI- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.
DEMÉNY- a Demjén régi magyar alakváltozata.
DEMETER- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
DEMJÉN- a Damján önállósult alakváltozata.
DÉNES- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.
DEODÁT- az Adeodát rövidüléséből önállósult.
DETRE- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.
DÉVALD- germán eredetű; jelentése: nép + merész.
DEZSÉR- a Dezső régi magyar alakja.
DEZSŐ- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.
DIOMÉD- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.
DITMÁR- germán eredetű; jelentése: nép + híres.
DOMÁN- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.
DOMICIÁN- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.
DOMINIK- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
DOMOKOS- a Domonkos önállósult alakváltozata.
DOMONKOS- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.
DOMOS- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
DONALD- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.
DONÁT- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
DORIÁN- angol eredetű; jelentése: dór férfi.
DORMÁN- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).
DÖME- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.
DÖMÖTÖR- a Demeter magyar alakváltozata.
DUKÁSZ- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.
DUSÁN- délszláv eredetű; jelentése: lélek.
EDE- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.
EDGÁR- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.
EDIZON- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.
EDMOND- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
EDÖMÉR- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
EDVÁRD- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
EDVIN- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.
EFRAIM- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.
EGBERT- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
EGMONT- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.
EGON- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.
EGYED- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.
ELEK- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ELEMÉR- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÉLIÁS- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELIHU- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.
ELÍGIUSZ- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.
ELIZEUS- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.
ELLÁK- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ELMÁR- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.
ELMÓ- az Elmár becézőjéből önállósult.
ELŐD- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.
ELTON- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.
EMÁNUEL- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.
EMIL- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
EMILIÁN- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.
EMŐD- magyar eredetű; jelentése: anyácska.
ENDRE- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ÉNEÁS- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.
ENGELBERT- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.
ENGELHARD- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.
ÉNOK- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.
ERAZMUS- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.
ERHARD- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.
ERIK- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
ERNÁK- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ERNŐ- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERNYE- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.
ERVIN- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.
ETE- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
ETELE- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.
EUGÉN- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.
EUSZTÁK- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.
EUTIM- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.
ÉVALD- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.
EVARISZT- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.
EZÉKIEL- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.
ÉZSAIÁS- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.
ÉZSAU- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.
FÁBIÁN- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.
FÁBIUSZ- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.
FABÓ- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
FARKAS- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
FAUSZTUSZ- latin eredetű; jelentése: szerencsés.
FEDOR- a Teodor orosz megfelelőjéből.
FELICIÁN- latin eredetű; jelentése: boldog.
FÉLIX- latin eredetű; jelentése: boldog.
FERDINÁND- germán eredetű; jelentése: béke + merész.
FERENC- francia-latin eredetű; jelentése: francia.
FIDÉL- latin eredetű; jelentése: hűséges.
FILEMON- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.
FILIBERT- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.
FILOMÉN- görög eredetű; jelentése: szeretett.
FIRMIN- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.
FLORENTIN- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.
FLÓRIÁN- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.
FLÓRIS- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.
FODOR- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.
FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.
FÓRIS- a Flóris régi magyar változata.
FORTUNÁT- latin eredetű; jelentése: boldog.
FREDERIK- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.
FRIDOLIN- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.
FRIGYES- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.
FÜLÖP- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.
GÁBOR- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GÁBRIEL- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GÁL- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.
GÁLOS- a Gál régi teljesebb magyar alakja.
GARA- török eredetű; jelentése: héja.
GÁSPÁR- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.
GASZTON- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
GAZSÓ- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.
GEDEON- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.
GEDŐ- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.
GELLÉN- a Kilián régi magyar változata.
GELLÉRT- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.
GEMINIÁN- latin eredetű; jelentése: iker.
GERASZIM- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
GERÉB- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.
GERGELY- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.
GERGŐ- a Gergely magyar alakváltozata.
GERJÉN- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.
GERMÁN- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér
GEROLD- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.
GERŐ- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.
GERZSON- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.
GÉZA- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
GIBÁRT- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.
GIDA- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
GILBERT- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.
GILGAMES- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).
GOBERT- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.
GODVIN- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.
GORDON- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).
GORGIÁS- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
GOTFRID- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.
GOTHÁRD- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.
GOTLÍB- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.
GRACIÁN- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.
GREGORI- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.
GUJDÓ- német eredetű; jelentése: erdőből származó.
GUSZTÁV- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.
GÜNTER- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.
GYÁRFÁS- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.
GYENES- a Dénes régi magyar alakváltozata.
GYÖRE- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
GYÖRGY- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.
GYÖRK- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.
GYŐZŐ- a Viktor magyarító lefordítása.
GYULA- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.
HAMILKÁR- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.
HANNIBÁL- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.
HANNÓ- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.
HARALD- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.
HARKÁNY- magyar eredetű; jelentése: harkály.
HARLÁM- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.
HARRI- a Henrik angol becézőjéből alakult.
HARTVIG- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.
HASSZÁN- arab eredetű; jelentése: szép.
HEKTOR- görög eredetű; jelentése: uralkodó.
HELIODOR- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.
HÉLIOSZ- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.
HENRIK- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HERBERT- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.
HERMAN- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.
HERMÉSZ- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.
HEROLD- a Harald német változata.
HETÉNY- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.
HIADOR- a Heliodor régi magyar változata.
HILÁRIUSZ- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.
HILMÁR- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.
HIPPOLIT- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.
HÓDOS- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.
HOLLÓ- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.
HONORÁTUSZ- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.
HONÓRIUSZ- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
HONT- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.
HORÁC- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
HUBA- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
HUBERT- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.
HUGÓ- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.
HUMBERT- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.
HUNOR- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).
HÜMÉR- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.
IBRÁNY- az Ábrahám alakváltozata.
IGNÁC- latin eredetű; jelentése: tűz.
IGOR- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.
ILÁRION- a Hiláriusz görögös formája.
ILDEFONZ- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.
ILIÁN- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.
ILLÉS- az Éliás önállósult változata.
ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.
IMBERT- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.
IMMÁNUEL- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.
IMRE- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.
INCE- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.
IPOLY- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.
IRÉNEUSZ- görög-latin eredetű; jelentése: békés.
ISTVÁN- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.
IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.
IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
IZAIÁS- az Ézsaiás alakváltozata.
IZIDOR- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.
IZMAEL- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.
IZOR- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.
IZRAEL- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.
IZSÁK- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.
IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.
JÁCINT- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.
JAGELLÓ- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.
JAKAB- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).
JÁKÓ- a Jákob önállósult becézőjéből.
JÁKOB- a Jakab eredeti alakváltozata.
JAKUS- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.
JÁNOS- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JANUÁR- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.
JÁRFÁS- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.
JÁZON- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.
JENŐ- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.
JEREMIÁS- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.
JEROMOS- görög eredetű; jelentése: szent nevű.
JOAKIM- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
JÓB- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.
JOEL- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.
JOHANN- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
JÓNÁS- héber eredetű; jelentése: galamb.
JONATÁN- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
JORDÁN- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.
JOZAFÁT- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.
JÓZSEF- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JÓZSIÁS- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.
JÓZSUA- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.
JUKUNDUSZ- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).
JULIUSZ- a Juliánusz alakváltozata.
JULIÁNUSZ- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.
JUSZTIN- a Jusztusz továbbképzett alakja.
JUSZTUSZ- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.
JUTAS- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.
KABOS- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.
KADA- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KADOSA- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KAJETÁN- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.
KÁL- török-magyar eredetű; jelentése: marad.
KÁLEB- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.
KÁLMÁN- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.
KALVIN- latin eredetű; jelentése: kopasz.
KAMILL- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.
KAMILLÓ- a Kamill olasz megfelelője.
KÁIN- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.
KÁN- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KANDID- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
KANUT- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.
KAPLONY- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.
KAPOLCS- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KARÁCSON- magyar eredetű; jelentése: karácsony.
KARÁD- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KARDOS- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
KARION- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.
KÁRMÁN- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.
KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.
KARSA- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.
KARTAL- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.
KÁSZON- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KASSZIÁN- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.
KASZTOR- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.
KATAPÁN- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.
KAZIMÍR- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.
KÁZMÉR- a Kazimír magyarosabb alakja.
KELED- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KELEMEN- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.
KELEN- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.
KEMENES- magyar eredetű; jelentése: kemencés.
KENDE- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.
KENESE- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.
KENÉZ- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.
KERECSEN- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.
KERÉNY- latin eredetű; jelentése: lándzsás.
KERESZTÉLY- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KESZŐ- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.
KEVE- magyar eredetű; jelentése: kövecske.
KEVIN- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.
KILÉNY- a Kilián régi magyar alakváltozata.
KILIÁN- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.
KIRILL- a Cirill görögös változata.
KLEOFÁS- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.
KLEON- görög eredetű; jelentése: dicsőség.
KLÉTUS- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.
KOCSÁRD- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.
KOLOS- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló
KOLUMBÁN- latin eredetű; jelentése: galamb.
KOLUMBUSZ- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.
KONRÁD- német eredetű; jelentése: merész + tanács.
KONSTANTIN- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.
KONT- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KOPPÁNY- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
KORIDON- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.
KORIOLÁN- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.
KORNÉL- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
KORVIN- latin eredetű; jelentése: holló.
KÓSA- magyar eredetű; jelentése: kos.
KOZMA- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.
KÖTÖNY- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.
KRISTÓF- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.
KRISZTIÁN- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KUND- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
KUNÓ- a Konrád német becézőjéből.
KURSZÁN- török eredetű; jelentése: keselyű.
KÜRT- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.
LABORC- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.
LADOMÉR- a Vladimir régi magyar formája.
LAJOS- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.
LAMBERT- német eredetű; jelentése: országszerte híres.
LANTOS- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
LARION- az Ilárion önállósult szláv becézője.
LÁSZLÓ- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.
LÁZÁR- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.
LÁZÓ- a Lázár becézőjéből önállósult.
LEANDER- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.
LEHEL- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
LÉL- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.
LÉNÁRD- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEÓ- görög eredetű; jelentése: oroszlán.
LEON- a Leó görög változatából.
LEONÁRD- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEONIDÁSZ- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.
LEOPOLD- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LEVENTE- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.
LÉVI- héber eredetű; jelentése: szövetség.
LIBERÁTUSZ- latin eredetű; jelentése: felszabadított.
LIBÉRIUSZ- latin eredetű; jelentése: szabad.
LIONEL- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.
LIPÓT- a Leopold bajor változatából.
LÍVIUSZ- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
LIZANDER- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
LORÁND- a Lóránt régies változata.
LÓRÁNT- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.
LOTÁR- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.
LŐRINC- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.
LUCIÁN- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.
LÚCIUSZ- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.
LUKÁCS- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.
MAGNUSZ- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.
MAJLÁT- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MAKABEUS- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.
MAKÁR- görög eredetű; jelentése: boldog.
MALAKIÁS- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
MANASSÉ- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.
MANDEL- germán eredetű; jelentése: mandula.
MANFRÉD- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.
MANÓ- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.
MÁNUEL- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.
MARCELL- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.
MARCIÁN- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
MARIÁN- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.
MÁRIÓ- a Máriusz olasz változatából.
MÁRIUSZ- latin eredetű; jelentése: férfi.
MÁRK- a Márkus rövidüléséből.
MARKÓ- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.
MÁRKUS- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
MARÓT- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.
MÁRTON- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MARTOS- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.
MÁRTON- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTYÁS- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTÉ- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MAXIM- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
MAXIMILIÁN- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
MEDÁRD- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.
MEGYER- magyar eredetű; jelentése: magyar.
MELITON- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.
MENDEL- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.
MÉNRÓT- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.
MENYHÉRT- héber eredetű; jelentése: királyi fény.
METÓD- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.
MIHÁLY- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKE- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.
MIKEÁS- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?
MIKES- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKLÓS- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.
MIKÓ- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKSA- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MILÁN- szláv eredetű; jelentése: kedves.
MILOS- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
MIRKÓ- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MIRON- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.
MODESZTUSZ- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.
MÓR- a Móric rövidüléséből.
MORGAN- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.
MÓRIC- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
MÓZES- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.
NÁNDOR- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
NAPÓLEON- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.
NÁTÁN- héber eredetű; jelentése: Isten adta.
NÁTÁNIEL- héber eredetű; jelentése: Isten adta.
NEMERE- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.
NESZTOR- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.
NIKANDER- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.
NIKÉTÁS- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.
NIKODÉMUSZ- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
NOÉ- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.
NOEL- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.
NÓNUSZ- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.
NORBERT- német eredetű; jelentése: északi fény.
NORMAN- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.
NYÉK- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.
OBERON- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.
ODILÓ- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.
ODISSZEUSZ- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.
ODÓ- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.
OGUZ- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.
OKTÁVIÁN- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLAF- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.
OLIVÉR- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.
OMÁR- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.
OMPOLY- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.
OND- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.
ORBÁN- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.
ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.
ORESZTÉSZ- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.
ORFEUSZ- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
ORION- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.
ORMOS- magyar eredetű; jelentése: orom.
OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.
OSZLÁR- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.
OSSZIÁN- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).
OSZVALD- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.
OTMÁR- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.
OTTÓ- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.
OTTOKÁR- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.
OVÍDIUSZ- latin eredetű; jelentése: juh.
OZOR- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.
OZSVÁT- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.
ÖDÖN- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
ÖRKÉNY- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.
ÖRS- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.
ÖZSÉB- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.
PÁL- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.
PALMER- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.
PAMFIL- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.
PANTALEON- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.
PÁRIS- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.
PASZKÁL- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.
PATONY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
PATRÍCIUS- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.
PATRIK- a Patrícius ír rövidülése.
PÁZMÁN- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.
PEDRÓ- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.
PELÁGIUSZ- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
PELBÁRT- a Filibert alakváltozata.
PELLEGRIN- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.
PENTELE- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.
PERIKLÉSZ- görög eredetű; jelentése: nagyon híres.
PÉTER- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
PETŐ- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
PETRÓNIUSZ- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.
PETÚR- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.
PIUSZ- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.
PLACID- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.
POLIDOR- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.
POLIKÁRP- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.
PONGOR- a Pongrác régi magyar becézőjéből.
PONGRÁC- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.
PORFI- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.
PRÍMUSZ- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.
RABÁN- ófelnémet eredetű; jelentése: holló.
RADAMESZ- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).
RADISZLÓ- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.
RADOMÉR- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.
RAFAEL- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.
RÁFIS- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.
RAJMUND- német eredetű; jelentése: okos védő.
RAJNALD- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
RALF- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.
RAMÓN- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.
RÁPOLT- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.
RÁTOLD- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
RAUL- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.
RAZMUS- az Erazmus rövidülése.
REGINALD- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.
REGŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
REMIG- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.
RÉMUSZ- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
RENÁTÓ- latin eredetű; jelentése: újjászületett.
REZSŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
RICHÁRD- német eredetű; jelentése: erős fejedelem.
RÓBERT- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.
ROBIN- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből
RODION- görög eredetű; jelentése: rózsa.
RODRIGÓ- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.
RÓKUS- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ROLAND- német eredetű; jelentése: vakmerő hős.
ROLF- a Rudolf önállósult német becézője.
ROMÁN- latin eredetű; jelentése: római, latin.
RÓMEÓ- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.
ROMULUSZ- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
RONALD- német eredetű; jelentése: erős uralkodó.
RUBEN- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!
RUDOLF- német eredetű; jelentése: dicső farkas.
RÚFUSZ- latin eredetű; jelentése: vörös.
RUPERT- a Róbert német alakváltozata.
RUSZLÁM- orosz eredetű; jelentése: oroszlán.
RUSZTEM- perzsa eredetű; jelentése: vidéki.
SALAMON- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.
SÁMSON- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.
SAMU- a Sámuel rövidüléséből.
SÁMUEL- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.
SÁNDOR
1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. - török eredetű; jelentése: akarat.
SAUL- héber eredetű; jelentése: kért.
SEBES
1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése.
SEBESTYÉN- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.
SEBŐ- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
SELTON- óangol eredetű; jelentése: városszéli.
SEMJÉN- a Simeon régi magyar változata.
SIMEON- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.
SIMON- a Simeon rövidüléséből.
SION- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.
SOLT- a Zsolt régi magyar alakváltozata.
SÓLYOM- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
SOMA- magyar eredetű; jelentése: som.
STEFÁN- görög eredetű; jelentése: korona.
SURÁNY- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.
SZABIN- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.
SZABOLCS- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
SZALÓK- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
SZALVÁTOR- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.
SZALVIUSZ- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
SZANISZLÓ- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.
SZEBASZTIAN- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.
SZECSŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
SZELIM- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.
SZEMERE
1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű.
2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító.
SZERÁF- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).
SZERÉNIUSZ- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
SZERGIUSZ- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.
SZERVÁC- latin eredetű; jelentése: megszabadított.
SZEVÉR
1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú.
2. - török eredetű; jelentése: mormota.
SZEVERÉD- a Szigfrid régi magyar alakja.
SZIGFRID- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.
SZILÁRD- a Konstantin magyarító lefordítása.
SZILVÁNUSZ- latin eredetű; jelentése: erdő.
SZILVESZTER- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.
SZILVIUSZ- latin eredetű; jelentése: erdő.
SZÍRIUSZ- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.
SZIXTUSZ- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.
SZOFRON- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
SZÓKRATÉSZ- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.
SZÓLÁT- a Szórád régi magyar alakváltozata.
SZOLÓN- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.
SZÓRÁD- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
SZOVÁT- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
SZÖRÉNY- a Szeverin származéka.
TACITUSZ- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.
TADDEUS- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.
TÁDÉ- a Taddeus német becézője.
TAKSONY- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.
TALBOT- angol eredetű; jelentése: véreb.
TAMÁS- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.
TANKRÉD- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.
TARÁZ- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.
TARCAL- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
TARDOS- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasTARJÁN- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
TÁRKÁNY- kabar eredetű; jelentése: kovács.
TARZÍCIUSZ- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.
TAS- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.
TASZILÓ- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen).
TEÓ- a Teodor német rövidülése.
TEOBALD- német eredetű; jelentése: nép + merész.
TEODOR- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
TEOFIL- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.
TERESTYÉN- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.
TÉTÉNY- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
TÉZEUSZ- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.
TIBÁD- német eredetű; jelentése: nép + merész.
TIBOR- a Tiborc rövidülése.
TIBORC- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.
TIHAMÉR- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.
TIMON
1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült;
2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember
TIMÓT- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.
TIMUR- török eredetű; jelentése: vas.
TIRZUSZ- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.
TITÁN- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.
TITUSZ- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.
TIVADAR- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
TÓBIÁS- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.
TÓDOR- a Teodor rövidüléséből.
TOMAJ- magyar eredetű; jelentése: vitás.
TOMOR- török-magyar eredetű; jelentése: vas.
TONUZÓBA- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa
TÖHÖTÖM- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
TÖMÖR- török-magyar eredetű; jelentése: vas.
TÖRTEL- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.
TRISZTÁN- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.
TUDOR- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
UBUL- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
UGOD- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.
UGOR- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar
UGRON- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.
ULÁSZLÓ- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ULRIK- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.
UPOR- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
URBÁN- az Orbán régebbi alakváltozata.
URIÁS- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.
URIEL- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.
UROS- magyar eredetű; jelentése: úr.
UZOR- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.
VAJK- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
VALDEMÁR- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.
VALENTIN- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
VALÉR- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
VALTER- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.
VÁRKONY- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
VARSÁNY- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
VÁSZOLY- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.
VAZUL- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.
VÁZSONY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
VENCEL- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.
VENDEL- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.
VERNER- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.
VERSÉNY- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.
VIÁTOR- latin eredetű; jelentése: utazó, utas.
VID- a Gujdó délszláv megfelelője.
VIDA- a Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIDOR- magyar eredetű; jelentése: vidám.
VIDOS- a Vid kicsinyítőképzős származéka.
VIKTOR- latin eredetű; jelentése: győző, győztes.
VILIBALD- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.
VILMOS- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.
VINCE- latin eredetű; jelentése: győztes.
VIRGIL- latin eredetű; jelentése: szűz.
VITÁLIS- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.
VITÉZ- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
VITOLD- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.
VITUS- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.
VLADIMÍR- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.
VOLFRAM- német eredetű; jelentése: farkas + holló.
XAVÉR- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.
ZÁDOR- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.
ZÁGON- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.
ZAJZON- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZAKARIÁS- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.
ZAKEUS- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.
ZALÁN- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.
ZÁMOR- magyar eredetű; jelentése: szántó.
ZARÁND- magyar eredetű; jelentése: arany.
ZDENKÓ- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.
ZEBULON- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.
ZEKŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZÉNÓ- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.
ZERIND- magyar eredetű; jelentése: szerb.
ZÉTÉNY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZOÁRD- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZOBOR- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.
ZOLTÁN- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.
ZOMBOR- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.
ZORÁN- délszláv eredetű; jelentése: hajnal.
ZOTMUND- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.
ZSADÁNY- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZSIGMOND- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.
ZSOLT- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ZSOMBOR- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.